Szögezzünk le valamit: jelen írás célja, hogy felkorbácsoljuk érdeklődésedet Yanis Varoufakis „Beszélgetések a lányommal” című könyve iránt, amit meg is rendelhetsz tőlünk pár gombnyomással. Hidd el, megéri. Tele van remekebbnél remekebb gondolatokkal.
Augusztus 24-én Magyarországon is elindultak a hirdetések a ChatGPT-ben. Mit jelent ez a magyar hirdetőknek, és mit a felhasználóknak?
Hogyan reklámozza egy munkásállam az arisztokrata múltat? Két porcelánmárka, két ellentétes döntés, és egy rendszer, amelynek kellett a deviza. Sorozatunk 1. részében a Herendi és a Zsolnay márka vasfüggönyön túli történetével foglalkozunk.
A figyelemgazdaságban már nem olyan egyszerű megragadni azt a bizonyos „figyelmet”. A Liquid Death viszont újfent bizonyítja: vannak még kiaknázatlan területek.
Budapest köztéri hirdetési piaca hatalmas átalakulás előtt áll — mit jelent ez a városképnek, a reklámcégeknek és a társasházaknak? És hogyan csinálják máshol a világban? Ezeket a kérdéseket járjuk kicsit körbe.
A Wharton School két kutatója, Steven Shaw és Gideon Nave a kognitív feladás és a 3. rendszer (System 3) fogalmának bevezetésével új nézőpontot kínálnak az AI emberi gondolkodásra gyakorolt hatásának megértéséhez.
A Meta jövőképe az amerikai vállalkozó szellemiségét, a Welcome to Marlboro Country mentalitást idézi – és szuperintelligens módon, a szabadság eszményébe csomagolja saját üzleti érdekeit.
Augusztus 24-én Magyarországon is elindultak a hirdetések a ChatGPT-ben. Mit jelent ez a magyar hirdetőknek, és mit a felhasználóknak?
by Berta László
Az 1920-as években felfedezett rádiumot kezdetben „csodaszernek” kiáltották ki; évtizedekkel később érkezett a kijózanító felismerés. Ezt a „mérgező” történelmi tapasztalatot szikráztatjuk össze a most megélt AI-élménnyel. Lehet, hogy mindez kínál némi tanulságot a jövőre vonatkozóan.
A Wharton School két kutatója, Steven Shaw és Gideon Nave a kognitív feladás és a 3. rendszer (System 3) fogalmának bevezetésével új nézőpontot kínálnak az AI emberi gondolkodásra gyakorolt hatásának megértéséhez.
A Meta jövőképe az amerikai vállalkozó szellemiségét, a Welcome to Marlboro Country mentalitást idézi – és szuperintelligens módon, a szabadság eszményébe csomagolja saját üzleti érdekeit.
A szakma átalakulás előtt és után van — egyszerre. És a feszültség nem ott van, ahol a legtöbben keresik.
Lénárd Enikő junior art director (feat.) és Tóth Máté senior content kreatív/szövegíró (Artificial Group) a mai napon bevésték magukat a Cannes Young Lions nagykönyvébe.
by Levente Kovacs
Ismét elrajtol a Cannes Lions Kreativitásfesztivál, mi pedig kíváncsian várjuk az új trendeket és irányokat, amikre lelkesen lecsap majd a reklámipar.
Mark Ritson és Byron Sharp kedélyes hangulatban beszélte át a Cannes Lions nagyszínpadán, hogy mi az az 5 dolog, amiben ők tulajdonképpen egyetértenek.
Legendás bajsza vigyázón ott lebegett minden cannes-i reklámfesztivál felett; és e bajusznál csak közvetlensége, jóízű nevetése és kőkemény angol akcentusa volt legendásabb.
Botrányok a Cannes Lions háza táján. De vajon mi lehet a háttérben? Miért a turbulencia, a felháborodás? Lehet, hogy nincs is itt semmi látnivaló? Ennek a témának megyünk most kicsit utána.
// FRAN LEBOWITZ (1950–) – író, kultúrkritikus, színész
// SIR ANTHONY JAY (1931–2016) – író
// HOWARD GOSSAGE (1917–1969) – reklámszakember
Ha valaki az ékezetet is megspórolja – akkor, bizony, komolyan gondolja az olcsó árakat.
Szerva itt, tepsi ott. Andre így könnyíti meg a mindennapjait.
Amikor az országimázs magéért beszél.
JÓLESIK / ROSSZULESIK › Egybeírva és különírva is helyes, csak éppen mást jelent. Különírás: Olyan jól esik a hó, hogy inkább itthon maradunk. Egybeírás: Jólesik egy kis pihenés munka után. Milyen jólesett ez az ebéd! • Ugyanez vonatkozik az ellentétes értelmű kifejezésre is. Különírás: Péter bácsi olyan rosszul esett el, hogy eltört a bokája. Egybeírás: Rosszulesik, ha valaki ok nélkül megbánt. Rosszulesett, hogy nem hívtak meg az ünnepségre. • Tudom, hogy a különírt példák kicsit erőltetettek, nehéz jót kitalálni, ez is csak azt mutatja, hogy az esetek nagy többségében ezt a kifejezést abban az értelemben használjuk, amikor egybe kell írni.
Andy Nairn brit stratégiai tervező „A szerencse stratégiája” című könyvének egyik fejezete Quincy Jones személyét és pályafutását megidézve illusztrálja a szerencse szerepét és jelentőségét az alkotói folyamatokban.
Megalkotta a „laterális gondolkodás” koncepcióját, amelynek módszertanát a világ több mint 20 országában tanítják. Hogy mit jelent a kreativitás, hogyan fejleszthető, és miként hozhatjuk ki a legtöbbet ezen képességünkből – ő aztán igazán tudta. Ebben a cikkben most rá emlékezünk.
Hogyan lehet finoman befolyásolni mások viselkedését, hogy az a társadalmi jólétet, netán az egyén „boldogását” segítse elő? Erről és sok másról is szól a viselkedési közgazdaságtan, amelynek Richard Thaler Nobel-díjas közgazdász egyik meghatározó alakja.
Interjú Kótai Katalin korrektorral, akinek számos Reklámtörténet Könyv igényes, minőségi „szövegcsiszolását” köszönhetjük – és aki most megosztja velünk gondolatait a helyes írásról, a helyesírásról, az illendő nyelvhasználatról, a korrektori szakmáról és a magyar nyelv állapotáról.
Orosz István Товарищи, конец! című alkotása egy csodálatos társadalom- és korrajz – egy nem annyira csodálatos társadalomról és korról. Hangulatjelentés a rendszerváltás hajnalán. Egy tarkónyi pillanatfelvétel, amely az ország függetlenségét, jövőbe vetett hitét, szabadságvágyát exponálja.
Túlzás nélkül túlozhatunk: Sajdik Ferenc egy generáció vizuális látásmódját formálta; stílusa jellegzetes és utánozhatatlan, amivel csak az igazán eredeti, AI-korszak előtti alkotóművészek rendelkeznek. Rengeteget lehet tőle tanulni: éleslátást, dramaturgiát, humort, könnyedséget, sajdikságot.
Legendás bajsza vigyázón ott lebegett minden cannes-i reklámfesztivál felett; és e bajusznál csak közvetlensége, jóízű nevetése és kőkemény angol akcentusa volt legendásabb.
Laura Kramer
Craig McLean
Rob Pegoraro
