> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.beyondtaglines.hu/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# A reklámmentesség ára: havi 8990 forint
- URL: https://www.beyondtaglines.hu/a-reklammentesseg-ara-havi-8990-forint/
- Published: 2026-08-27T10:16:11.000Z
- Updated: 2026-08-31T19:40:48.000Z
- Description: Augusztus 24-én Magyarországon is elindultak a hirdetések a ChatGPT-ben. Mit jelent ez a magyar hirdetőknek, és mit a felhasználóknak?
- Author: Berta László
- Tags: chatgpt, kontextus, AI

***Augusztus 24-én elindultak a hirdetések a ChatGPT felületén 31 európai országban, köztük Magyarországon. A magyar felhasználó csetablaka hamarabb vált hirdetési felületté, mint hogy egy magyar hirdető önállóan kampányt indíthatna benne.**

#### Áttekintő

## Mi változik

Az OpenAI ír leányvállalata augusztus 15-én, szombaton e-mailben értesítette az Európai Gazdasági Térség és Svájc felhasználóit, hogy a hirdetések „még ebben a hónapban" megérkeznek a ChatGPT ingyenes és Go-csomagos változatába (én mondjuk nem kaptam emailt 😦). Három nappal később megjött a pontos dátum is: augusztus 24\. A Plustól felfelé minden csomag reklámmentes marad – a Pro, a Business, az Enterprise és az oktatási csomagok is –, és kimaradnak a kiskorú felhasználókhoz kötött fiókok is.

A kísérlet februárban indult az Egyesült Államokban, azóta pedig terjed a métely: tavasszal és nyáron Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, majd az Egyesült Királyság, Mexikó, Brazília, Japán és Dél-Korea következett. A mostani európai kör a 27 uniós tagállamot, Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot fedi le. A platform kilenc piacról nagyjából negyvenre ugrott egyetlen nap alatt.

Az európai változat az amerikainál visszafogottabb formában indul. Személyre szabás egyelőre nincs: a rendszer a folyó beszélgetés témája, a felismert szándék és a hirdető által megadott kontextus alapján válogat, emellett korlátozott környezeti adatokat — hozzávetőleges helyet, napszakot, eszköztípust – is figyelembe vehet. A korábbi beszélgetések és a tárolt „emlékek" az indulásnál kimaradnak. Azért nem valami nagy engedmény ez: 

> **a gép csak élő kontextust néz, nem régebbi beszélgetéseket – szenilis módon fogja figyelni a beszélgetésünket tehát.**

A személyre szabott célzáshoz a GDPR miatt később is kifejezett hozzájárulás kell majd nálunk. Az amerikai adatvédelmi szabályzat ezzel szemben a felhasználói beállításokhoz köti a személyre szabást, lévén náluk történetileg másképp alakult a mindenféle személyiségi jogok védelme – a különbség tehát nem az elvekben van, hanem abban, hogy Európában a hozzájárulás jogi feltétel, nem beállítási opció.

## Kiket érint

Azt, aki nem fizet… vagyis nem eleget. A ChatGPT-t közel egymilliárdan használják, és a felhasználók túlnyomó része nem a reklámmentes felső csomagokban van. A hirdetés tehát nem egy szegmensnek szól, hanem az alapbeállítás. És eléri a fizetős, havi 2990 forintos Go-t is: fizetni tehát nem elég, **eleget** kell fizetni. A reklámmentesség itthon a havi 8990 forintos Plusnál kezdődik.

A csomagolási logika a streamingből ismerős: ott is felár, hogy ne szakítsa meg reklám a filmet. A különbség az, hogy mi mellé kerül a hirdetés. Ott egy műsor, amit valaki más készített. 

> **Itt a saját, gyakran igencsak intim, bensőséges beszélgetésünk.**

## Mi ebben a különösen fura idehaza

A sorrend. A magyar felhasználó már látja a hirdetést, miközben a magyar hirdető előtt az önkiszolgáló hirdetéskezelő még nincs megnyitva: az OpenAI országlistáján Magyarország egyelőre „hamarosan" felirattal szerepel. Kampányt indítani ma csak az OpenAI saját hirdetési csapatán, ügynökségi vagy technológiai partnereken keresztül lehet, az önkiszolgáló hozzáférést a cég a nyár végére, a magyar sajtóértesülések szerint a negyedév végére ígéri. Az OpenAI eddig minden piacon előbb nyitotta meg a felhasználói felületet, mint a hirdetésit. Vagyis a magyar felhasználó figyelme már azelőtt eladó reklámfelületté vált, hogy a magyar hirdető önállóan vevőként megjelenhetne rá.

****Platformok harca** 

Közben ez már a sokadik globális platform, amely a hazai tortából kér: a Magyar Reklámszövetség 2025-ös Médiatortája szerint a globális platformok – elsősorban a Google és a Meta, mellettük más nemzetközi szereplők – már most a magyar digitális reklámköltés 65%-át viszik. Az árazás ráadásul nem a hazai középmezőnynek szól. Az amerikai pilot 60 dolláros CPM-árszintről indult, a Digiday beszámolói szerint pedig áprilisra egyes vásárlásoknál 25 dollárig is lement – ez a mai árfolyamon nagyjából 8–18 ezer forint megjelenítésért. A hazai Meta-kampányok ennél jellemzően nagyságrendekkel olcsóbbak. Az amerikai összevetésekben a ChatGPT hirdetési ára a ****prémium tévés** inventory szintjén van, nem a socialén.

## Mi a baj ezzel reklámszakmai szemmel

Az AI-láthatóság az elmúlt hónapokban külön szakterületté vált. A lényege az a kérdés, hogy a modell megnevezi-e a márkádat a válaszban – mert az ajánlást (elméletileg?) nem lehet megvenni. Az OpenAI szerint a hirdetés nem befolyásolja az organikus választ; a szponzorált kártya a válasz alá kerül, és csak az ingyenes és Go-felhasználók látják. A fizetős felhasználók, akik a legértékesebb közönséget adják, egyáltalán nem jut el hirdetés. Hozzájuk csak úgy lehet eljutni, ha a modell magától említ.

Ez a „csak úgy" az, amit a szakma most AI-láthatóságnak nevez: gépi olvasásra alkalmas, rendezett termékadat, következetes márkanevek, jelenlét azokban a forrásokban, amelyekből a modell dolgozik. Egy tavasszal készült amerikai kereskedői felmérésben csaknem 95% számolt be arról, hogy legalább részben rálát az AI-ügynököktől érkező forgalomra – miközben csak nagyjából minden 5.-nél volt a termékkatalógus legalább 80%-ban strukturált, géppel olvasható formában.

A mérés *paid* oldala közben gyorsan kikupálódott: van már pixel, konverziós API, kattintás-, költés- és konverzióadat, sőt külső mérési integrációk is. Ami hiányzik, az a másik oldal: nincs olyan mutató, amely megmondaná, hányszor került szóba a márkád organikusan, fizetés nélkül. 

> **A hirdetést tehát mérni lehet, a hatást nem – pedig a ChatGPT-n épp az utóbbi érhet többet.** 

A hirdető ráadásul nem tudja meg, ki látta a hirdetését, csak összesített számokat kap. Hogy megérte-e, azt akkor látja, ha a saját oldalán fel tudja ismerni, honnan jött a látogató, és mit csinált utána. Ehhez saját, a vásárlóktól közvetlenül és hozzájárulással gyűjtött adat kell. Amelyik magyar cég ezt nem építette ki valahogy, az nem médiát fog vásárolni, hanem tanulópénzt fizet.

És ott az ígéret, amelyik minden médium hajnalán elhangzik: **az OpenAI szerint a hirdetések nem befolyásolják a válaszokat.** A hirdetési iparág ezt a falat sok kiadásban látta már. Általában akkor dől le, amikor üzletileg indokolt lesz.

## És emberi szemmel

Az emberek olyasmit írnak le egy chatbotnak, amit keresőbe sosem gépeltek volna: betegséget, adósságot, válást, magányt, mindenféle otthoni problémát. Az OpenAI szabályzata szerint ezekbe a beszélgetésekbe nem kerül hirdetés: az érzékeny kontextusok – a személyes és a mentális egészség, a politika, az érzelmileg sérülékeny helyzetek – ki vannak zárva a megjelenítésből. Ez helyes döntés. Csak épp azt jelenti, hogy a rendszernek minden beszélgetésről el kell döntenie, érzékeny-e. 

> **Vagyis a védelem is olvasáson alapul: így aztán nem kevésbé nézik a beszélgetéseinket, hanem még jobban...** 

De ez is amolyan immel-ámmal szabály. Nincsenek komolyan meghúzott határok, csak afféle mozgó fajták. 

#### **Nézzük:** 

- áprilisban az OpenAI feloldotta az orvosi, jogi és pénzügyi tanácsadási kontextusok általános tilalmát
- júliusban pedig pontosította, mely egészségügyi és pénzügyi kategóriák hirdethetnek.

Egy augusztusi felmérés szerint az egészségügyi témájú kereskedelmi kérdések közel 29%-ánál már megjelent hirdetés a ChatGPT-ben. A lehetőség nyílik, nem szűkül.

A hirdetés a beszélgetés végén jelenik meg, gondosan elkülönítve, **„Sponsored"** címkével. Az OpenAI hangsúlyozza, hogy a beszélgetések bizalmasak maradnak, és az adatokat nem adja el a hirdetőknek. Ez akár igaz is lehet: a célzáshoz ugyanis nem kell eladni semmit. Elég, hogy a rendszer házon belül pontosan tudja, miről beszélgetünk éppen. A „nem személyre szabott" indulás pedig nem végállapot, hanem kiindulópont; a hozzájárulást kérő felugró ablakok koreográfiáját mindannyian ismerjük.

A válaszok, amelyek mellé a hirdetés kerül, közben jórészt nyílt webes tartalomra támaszkodnak. Az OpenAI több nagy kiadóval kötött tartalmi megállapodást, de hogy a felhasznált anyag mekkora része licencelt és mekkora nem, arról nincs nyilvános adat. Ezeket a tartalmakat az AI-cégek robotjai töltik le a weboldalakról: részben előre, a modellek tanításához, részben valós időben, amikor a chatbot egy kérdés megválaszolásához néz utána valaminek. A kiadó a robots.txt fájlban jelezheti, hogy nem kéri őket – ez viszont nem zár, csak **kér**. A TollBit nevű mérőcég idei első félévi adatai szerint az európai mintában a válaszokhoz oldalakat letöltő robotforgalom nagyjából 15%-a olyan címeket is elért, amelyeket az adott kiadó kifejezetten tiltott. Ki hallott már ilyet? Megkérjük valamire a robotot és az szarik rá?! Őrület.

A bevétel tehát a ChatGPT felületén keletkezik, a nyersanyag máshonnan – és részben ugye kéretlenül – érkezik. A magyar médiapiacnak ez az érzés nem lesz új.

A versenytársak közben pozíciót foglaltak: az Anthropic februárban közölte, hogy a Claude reklámmentes marad, méghozzá azzal az érveléssel, hogy a hirdetési érdek torzítaná egy asszisztens ösztönzőit. A Perplexity idén szintén kihátrált a reklámból – náluk ez fordulat, mert 2024-ben még maguk tesztelték. A Google a Geminit egyelőre reklámmentesen tartja (lol), de nem zárta ki, hogy ez megváltozik. 

## A reklámmentesség (de legalábbis ez a kifejezés) így hónapok alatt marketingeszközzé vált; ami elég pontosan jelzi, mennyit ér az, amit az OpenAI most értékesíteni kezdett.

A Digiday által idézett OpenAI-projekció szerint 2030-ra évi 102 milliárd dollárt. Ekkora tétel mellett a válaszok függetlensége előbb-utóbb nem elvi kérdés lesz, hanem üzleti.

Amikor az első *Black Mirror* epizódokat láttam, nem voltam benne 100%-ig biztos (csak 90%-ig), hogy ennyire gyorsan a hétköznapjaink része lesz ez a sok *kiváló lehetőség!*