Magyarországon az intézményi rendszer már felállt: a végrehajtási törvény tavaly decembertől hatályos, a felügyeleti hatóságok kijelölve, a jogalkalmazást segítő, koordináló testület megalakult.
Ez fontos mérföldkő, ám a hazai szakmában nem sokan beszélnek róla,
pedig a reklámcsinálók között kétféle ember van: aki használja az AI-t, és aki letagadja.
Összeszedtem most nektek a legfőbb tudnivalókat, hogy később forrásmegjelölés nélkül idézhessetek a posztból, amikor a tévében nyilatkoztok a témában!
Kezdjük a jó hírekkel!
A reklámszakma jelentős részére persze nem vonatkozik automatikus, minden AI-használatra kiterjedő jelölési kötelezettség. De ez nem jelent teljes felmentést. Bizonyos valósághű, deepfake-jellegű kép-, hang- és videótartalmaknál, illetve egyes közérdekű témájú szövegeknél igenis lehet kötelezettség. A különbség a részletekben van – és ezeket a részleteket sokan nem értik, félreértik, vagy egyszerűen legyintenek rájuk.
Nézzük sorban: pontosan miről is szól az AI-rendelet? Milyen hozzá a hazai háttér? Kire, mi is vonatkozik? És azt is nézzük meg, vajon hol húzódnak alkalmazásának korlátai.
Gyorstalpaló mindenkinek
Tisztázzunk három alapfogalmat, mert a szakmai – pláne a nem szakmai! – beszélgetésekben rendre ködösen használják őket.
1.) Az AI-rendelet, és annak kategóriái
Az Európai Unió átfogó mesterségesintelligencia-rendeletének hivatalos szövege itt olvasható; ám létezik egy böngészhetőbb változat is, magyarázatokkal kombinálva.
A világ első ilyen léptékű AI-szabályozása 2024 nyarán lépett hatályba, és azóta fokozatosan, lépcsőzetesen élesedik: a tiltott gyakorlatok már 2025 februárja óta tilosak, a most következő nagy mérföldkő 2026. augusztus 2., amikortól az átláthatósági kötelezettségek lépnek majd életbe. A rendelet a kockázat mértéke alapján sorolja kategóriákba az AI-rendszereket: a minimális kockázatúaktól a magas kockázatú rendszereken át egészen a tiltottakig (pl.: valós idejű, tömeges biometrikus megfigyelés, szociális pontozás).
A reklámszakma tevékenysége a „korlátozott kockázat" kategóriába esik – mégpedig az átláthatósági kötelezettség tekintetében. A logika egyszerű: bizonyos esetekben, ha géppel generált vagy manipulált tartalmat tesznek eléd, tudnod kell, hogy nem tisztán ember alkotta produktummal találkozol. Hogy pontosan mely esetekben, azt megpróbálom tisztázni. Nem lesz könnyű!
2.) A magyar végrehajtási törvény
Ez a 2025. évi LXXV. törvény az uniós rendelet hazai végrehajtásának kereteit fekteti le. Főszabály szerint 2025. december 1-jén lépett hatályba, vagyis Magyarországon a jogi háttér már él. A törvény maga rövid: nem írja felül az uniós rendeletet (azt nem is teheti), hanem kijelöli a hazai hatóságokat és eljárásrendet. Két kulcsszerepben lévő intézményt nevez meg:
- egy bejelentő hatóságot (a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, amely a magas kockázatú rendszereket ellenőrző szervezeteket minősíti)
- és egy piacfelügyeleti hatóságot, amely a rendszerek jogszerű használatát felügyeli.
A konkrét tárcabesorolás a 2026 májusi kormányváltás után rendeződik át – a feladatot eredetileg a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszterhez telepítették, ennek pontos hovatartozása az új hatásköri rend szerint alakul. Az átláthatósági előírások egy része – a tesztkörnyezettel együtt – szintén 2026. augusztus 2-án lép életbe.
3.) A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (MMIT)
Ez a szervezet 2025. december 15-én alakult meg. Fontos, hogy ez nem hatóság. Ügydöntő jogkörrel nem rendelkező, koordináló-tanácsadó testület, amely a nemzeti AI-stratégiát formálja, nyomon követi az uniós rendelet hazai végrehajtását, és a jogalkalmazás egységesítését segíti iránymutatásokkal. A tagok közt ott ül szinte minden releváns állami szereplő – az NMHH, az MNB, a Gazdasági Versenyhivatal, a NAIH, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Csatlakozz, és máris olvashatsz tovább!
