> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.beyondtaglines.hu/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Mit keres a légy a piszoárban? (Döntéstervezési alapismeretek)
- URL: https://www.beyondtaglines.hu/mit-keres-a-legy-a-piszoarban-dontestervezesi-alapismeretek/
- Published: 2026-07-02T14:33:00.000Z
- Updated: 2026-07-13T17:48:38.000Z
- Description: Hogyan lehet finoman befolyásolni mások viselkedését, hogy az a társadalmi jólétet, netán az egyén „boldogását” segítse elő? Erről és sok másról is szól a viselkedési közgazdaságtan, amelynek Richard Thaler Nobel-díjas közgazdász egyik meghatározó alakja.
- Author: Levente Kovacs 
- Tags: viselkedési közgazdaságtan, Richard Thaler, Kreátor, kontextus, Cass Sunstein

##### 

****Jos van Bedaf érezte, ez így nem mehet tovább. Az Amszterdam–Schipol reptér takarítórészlegének vezetőjeként épp elég alkalommal megtapasztalta, hogyan néznek ki a nap végén a férfi vécék, különösen a piszoárok környéke. A kedves utas rohan, épp becsekkoláshoz szólítják, nincs sok ideje, és a nagy kapkodásnak mi a vége? Ne részletezzük.**

Bedafnak vad gondolata támadt. Mi volna, ha segítenénk az utasok célzását? Hiszen a férfi lélek már csak ilyen: ha talál valamit, amire célozhat, önkéntelenül ráirányítja figyelmét – és derekasan ráível.

![](https://storage.ghost.io/c/bc/dc/bcdc50a4-7d47-4779-a7df-239e7ed7a2f9/content/images/2026/07/_98238506_gettyimages-511794740-1.jpg)

A legyek ura

Az ötlet, hogy a piszoárba légy kerüljön, ami vonzza az úriemberek tekintetét és egyfajta célpontot kínál biológiai szükségletük elvégzése során (lásd még: „elintézni folyó ügyeinket”) – nos, ez mindenképp látványos eredményt hozott a holland reptéren: a fajanszba gravírozott légy jó 70%-kal csökkentette a „félrevizelés” jelenségét, ennek köszönhetően pedig mintegy 8%-kal csökkent a vécék tisztításának költsége.

A holland reptéren megjelent légy hamar meghódította a világ piszoárjait; ugyanakkor a viselkedési közgazdaságtan egyik gyakorlati alkalmazásának, az ún. *nudge* jelenségének is egyik legismertebb iskolapéldájává vált.

> **De mi az a *nudge*?**

Gyengéd oldalba lökést, diszkrét könyökölést jelent, ha próbáljuk szó szerint értelmezni; a viselkedési közgazdász definíciója szerint pedig hangzik: 

## **„A nudge a környezetünkben elhelyezett bármilyen apró elem, ami magára vonja figyelmünket, és befolyásolja viselkedésünket.”**

Prof. RICHARD THALER

A fogalom megalkotása egy bizonyos Richard H. Thaler nevű közgazdász, a viselkedési közgazdaságtan professzorának nevéhez fűződik, aki annak idején – a Reklámtörténet olvasói számára már jól ismert – [Daniel Kahnemannal és Amos Tverskyvel](https://www.reklamtortenet.hu/post/kahneman-es-tversky-a-viselkedesi-kozgazdasagtan-uttoroi?ref=beyondtaglines.hu) végzett kutatásokat a *behavioural finance* (viselkedési pénzügyek) témakörében, amiért aztán 2017-ben közgazdasági Nobel-díjat állíthatott a kandallópárkányára.

![Cass R. Sunstein professzor](https://storage.ghost.io/c/bc/dc/bcdc50a4-7d47-4779-a7df-239e7ed7a2f9/content/images/2026/07/Cass_Sunstein_in_2008_-3x4_cropped--1.jpg)

Prof. Cass R. Sunstein (Kép forrása: Matthew W. Hutchins, Harvard Law Record, [Wikimedia Commons](https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Cass%5FSunstein%5Fin%5F2008%5F%283x4%5Fcropped%29.jpg?ref=beyondtaglines.hu), [CC BY 3.0](https://creativecommons.org/licenses/by/3.0?ref=beyondtaglines.hu))

Thaler professzor a nudge jelenségét Cass R. Sunstein professzorral közösen írt, 2007-ben megjelent *Nudge: Improving Decisions on Health, Wealth and Happiness* című könyvében vázolta. E könyvük sokak örömére néhány éve magyarul is megjelent: [*Nudge – Jobb döntések egészségről, pénzről és boldogságról – a pénzügyi válság után*](https://www.libri.hu/konyv/r%5Fcass%5Fsunstein.nudge-a-penzugyi-valsag-utan.html?ref=beyondtaglines.hu) címmel. (De ezt csupán azért említjük meg, hogy rögvest egy apró megjegyzéssel éljünk: az eredeti könyv egyetlen későbbi kiadás sem hivatkozik a „pénzügyi válság után”-ra, miként azt a magyar bulvárcím teszi, eléggé ostoba, hatásvadász módon.)

Thaler és Sunstein könyve bámulatos olvasmány: a magatartáskutatás és pszichológia ismereteire alapozva járja körbe a döntéstervezés (*choice architecture* – hát nem gyönyörű kifejezés? Imádjuk!) folyamatát, szempontjait; hogyan lehet és érdemes olyan döntési helyzetet konstruálni,

> **amely a döntéshozó viselkedését adott irányba tereli, ösztökéli, „böködi”.**

Hogy elkerüljék a „nudging” manipulációs aspektusát, a szerzők nem győzik hangsúlyozni, hogy a *nudge* nem operál közgazdasági ösztönzőkkel (anyagi haszonnal járó inszentívekre és jutalmazásokra tessék gondolni), és nem korlátozza a döntéshozót a szabad választásban, nem befolyásolja személyes autonómiáját (illetve: nem utasítja és nem tiltja).

Thaler és Sunstein professzorok a *nudge*\-ot – eredeti értelmében – a társadalmi jólét, az egyén „boldogságát” elősegítő módszerként definiálják, melynek segítségével a döntéshozót számára előnyös döntés felé lehet terelni. Na de, hogy konkrét példát is mondjunk: a cigarettásdobozokon elhelyezett képek arra sarkallhatják az embert, hogy kicsit gondolja át, érdemes-e dohányozni. Az élelmiszerek elhelyezése az iskolai büfékben, vagy az étlap kialakítása szintén az egészséges táplálkozás felé „böködheti” a diákot, a szülőket. Az egyes választási opciók térbeli és időbeli megmutatása, azok sorrendisége szintén markánsan befolyásolhatja döntéseinket.

És hogy tisztában legyünk a helyzettel: valójában a nudge/nudging módszerét példázza jelen írásunk is. Ha elolvastad, talán felkeltettük érdeklődését a viselkedési közgazdaságtan iránt; esetleg szeretnél többet megtudni róla, miként alkalmazhatod e tudomány ismereteit az üzleti világban, netán privát mindennapjaidban.

Akárhogy is vesszük, a lényeg:

> **ráfestettünk egy legyet a fajanszra.**

A többi rajtad múlik.

***(Disclaimer: Ez utóbbi gondolatunk természetesen egy metafora. Hölgyekre, urakra egyformán gondolunk, minden megkülönböztetés nélkül. Hiszen a viselkedési közgazdaságtan iránti érdeklődés biológiai, társadalmi nemtől és vizelési szokásoktól független.)***