Alkotni a képzelet után

Szerettem, ahogyan és amit rajzolt: kusza, zaklatott és kapkodó vonalakkal, loboncos hajú nőket, köpcös, kopaszodó férfiakat, és olyan helyzeteket, ahonnan mindig ránk bámult a kusza, zaklatott, loboncos hajú, köpcös magyar valóság. Szerettem a betűit is, azt a könnyed, pimasz tipográfiát, amivel a címet, a képalát írta, vagy

ahogyan lazán odakanyarintotta a nevét, hogy: „SAJDIK”.  

Finom, abszurdba hajló humor jellemezte karikatúráit – ki más rajzolhatta volna meg hitelesebben Pom Pom világát, ha nem ő? Radírpókot, Festéktüsszentő Hapci Benőt, Órarugógerincű felpattanót meg a többieket? És hát ne feledjük a Nagy Ho-Ho-Horgászt és a Főkukacot se.

És hát íme a reklámklasszikus

A filmecske, ami apropóját adja bejegyzésünknek. A magyar háziasszonyokat mirelit csirke vásárlására biztató kis Sajdik-animáció, amely láttán minden férfi – feltéve, hogy haladt a korral és szívén viselte a hazai csirkefeldolgozás modern állapotját – tudta jól, hogy mit kell vásárolnia, ha nem akart újat húzni az ő mindenre elszánt, erős kezű feleségével.

Ez a reklám még az 50-50-Listán is szerepelt, teljesen érthető okokból.

Idézzük meg egy másik animációs munkáját, amire egykoron az egész ország tornázott; igaz, ma már csak a fél ország emlékezik: a híres TV-torna főcímét. (Bizony, volt idő, mikor volt ilyen műsor! Érdemes volna ma is megcsinálni...)

Túlzás nélkül túlozhatunk: Sajdik Ferenc egy generáció vizuális látásmódját formálta; stílusa jellegzetes és utánozhatatlan, amivel csak az igazán eredeti, AI-korszak előtti alkotóművészek rendelkeznek. Rengeteget lehet tőle tanulni: éleslátást, dramaturgiát, humort, könnyedséget, sajdikságot.

Ahogy egy interjú alkalmával fogalmazott:

„Én nem a valóság, hanem a képzelet után alkotok. Ez valahogy belülről jön, mert igazából ösztönösen rajzolok. De végül is a rajzolást a ceruzára kell hagyni, én csak mozgatom azt.”

Sajnálhatjuk, hogy az előttünk álló prompt-korszakban nemcsak a ceruza megy ki lassan a divatból – de már az sem lesz, aki mozgassa.

Sajdik Ferenc Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett grafikusművész és karikaturista 95 évet élt.