Archívum
Ez az a hely, ahol minden eddigi posztunkat összeszedtük (nagyjából). Jó böngészést kívánunk!
Rövid kiruccanás a pokolba
Vannak könyvek, amik egyszerűen átszaladnak rajtunk; és vannak, amelyek sokáig velünk maradnak. Steven L. Peck egzisztenciális horrorja mindkettőt egyszerre nyújtja a gyanútlan olvasónak.
Ráhangolódni a kreativitásra: Jacob Collier és a „Wiggle” filozófiája
Mit tanulhatunk a kortárs zene egyik legizgalmasabb alkotójától a kreativitás természetéről? Beszámoló egy koncertről, amely életre keltette a „Wiggle” filozófiáját.
Mr. Spock szerette a Heinekent?
Mr. Spock talán szerette – de az őt alakító Leonard Nimoy a legendás reklám kapcsán beperelte a képmását jogtalanul felhasználó Paramount filmstúdiót.
A vég kezdete?
Újabb AI-kutató fejezte ki aggodalmát a vészes tempóban fejlődő mesterséges intelligencia kapcsán – a világ pedig szurkolhat, hogy mindannyian jól jöjjünk ki a végjátékból.
Aranyszegély a vasfüggönyön – 2. rész
Mi történik, ha a márka története megmarad, de a termék már nem tud felnőni hozzá? Egy bor, egy likőr – és egy ország, amit Nyugaton árultak. Sorozatunk 2. része.
Humánum az AI korában
A minap egy apró, de mélyen emberi cselekedettel találkoztam, ami tökre elgondolkoztatott a manapság oly' divatos service design és az AI-vezérelt céges magatartással kapcsolatban.
Gold fringe on the Iron Curtain [Part 1]
How does a workers’ state promote its aristocratic past? Two porcelain brands, two opposite decisions, and a system that needed foreign currency. In the first installment of our series, we examine the history beyond the Iron Curtain of the Herendi and Zsolnay brands.
A SONY-jelentés szerint a WPP visszaélt ügyfelei pénzével
Egyre nagyobb a gyanú, hogy a WPP nemcsak Kínában, de több országban úgy kezelte ügyfelei pénzét, hogy az büntetőjogi következményeket vonhat maga után.
Aranyszegély a vasfüggönyön – 1. rész
Hogyan reklámozza egy munkásállam az arisztokrata múltat? Két porcelánmárka, két ellentétes döntés, és egy rendszer, amelynek kellett a deviza. Sorozatunk 1. részében a Herendi és a Zsolnay márka vasfüggönyön túli történetével foglalkozunk.
Az ökonómia etimológiája. (Vagy fordítva.)
Szögezzünk le valamit: jelen írás célja, hogy felkorbácsoljuk érdeklődésedet Yanis Varoufakis „Beszélgetések a lányommal” című könyve iránt, amit meg is rendelhetsz tőlünk pár gombnyomással. Hidd el, megéri. Tele van remekebbnél remekebb gondolatokkal.
A reklámmentesség ára: havi 8990 forint
Augusztus 24-én Magyarországon is elindultak a hirdetések a ChatGPT-ben. Mit jelent ez a magyar hirdetőknek, és mit a felhasználóknak?
Ragyogó promptokkal a Nagy Ismeretlen felé (v.2.0)
Az 1920-as években felfedezett rádiumot kezdetben „csodaszernek” kiáltották ki; évtizedekkel később érkezett a kijózanító felismerés. Ezt a „mérgező” történelmi tapasztalatot szikráztatjuk össze a most megélt AI-élménnyel. Lehet, hogy mindez kínál némi tanulságot a jövőre vonatkozóan.
A Liquid Death már az altesti régiókba is lecsorgott
A figyelemgazdaságban már nem olyan egyszerű megragadni azt a bizonyos „figyelmet”. A Liquid Death viszont újfent bizonyítja: vannak még kiaknázatlan területek.
Mark és a pozitív jövőkép
A Meta jövőképe az amerikai vállalkozó szellemiségét, a Welcome to Marlboro Country mentalitást idézi – és szuperintelligens módon, a szabadság eszményébe csomagolja saját üzleti érdekeit.
Vége az épülethálók aranykorának?
Budapest köztéri hirdetési piaca hatalmas átalakulás előtt áll — mit jelent ez a városképnek, a reklámcégeknek és a társasházaknak? És hogyan csinálják máshol a világban? Ezeket a kérdéseket járjuk kicsit körbe.
Mától az AI-tartalmat jelölni kell – vagy mégsem?
A mai naptól (augusztus 2.) életbe lép az uniós AI-rendelet átláthatósági kötelezettségeinek nagy része. Ami azt jelenti: bizonyos mesterséges intelligenciával készült tartalmaknál jelezni kell, ha azt a gép állította elő avagy manipulálta.
A reklámipar úgy döntött, hogy a rosszabb hirdetés a boldogulása kulcsa
Folytatódik tovább sorozatunk. Debreceni Jánossal, a „Hogyan nőnek a márkák” fordítójával Kovács Levente (White Rabbit vezető kreatívigazgató, Reklámtörténet/Beyond Taglines alapító) beszélgetett. 4. rész.
A marketing alapja a banán
Debreceni Jánossal, a „Hogyan nőnek a márkák” című könyv fordítójával Kovács Levente [White Rabbit kreatívigazgató, Reklámtörténet/Beyond Taglines alapító] beszélgetett. 3. rész.
Az insight foglyul ejti a reklámot
„Red Pill” címmel új cikksorozatot indítunk azzal a szándékkal, hogy felébresszük a hazai reklámvilágot. Hogy rámutassunk olyan jelenségekre, melyek ismeretében új perspektívából – és ezáltal tisztábban láthatjuk a reklámos, marketinges valóságot. Ez az 1. epizódunk.
Quincy Jones varázslatos pillanata
Andy Nairn brit stratégiai tervező „A szerencse stratégiája” című könyvének egyik fejezete Quincy Jones személyét és pályafutását megidézve illusztrálja a szerencse szerepét és jelentőségét az alkotói folyamatokban.
Az olaszok anno nem vicceltek, ha fociról volt szó
Illetve dehogynem – attól függ, honnan nézzük. A 2005-ös reklámot Simon Derungs osztotta meg a LinkedIn-en az alábbi kommentárral: "It’s never not funny."
Pimasz márkaépítés ALDI-módra
2011-ben az ALDI egy olyan kampánnyal rukkolt elő, amivel nemcsak bevéste magát a brit fejekbe – de a brit szívekbe is belopta magát.
Edward de Bono, a laterális gondolkodás atyja
Megalkotta a „laterális gondolkodás” koncepcióját, amelynek módszertanát a világ több mint 20 országában tanítják. Hogy mit jelent a kreativitás, hogyan fejleszthető, és miként hozhatjuk ki a legtöbbet ezen képességünkből – ő aztán igazán tudta. Ebben a cikkben most rá emlékezünk.
Jerry Della Femina, a reklámkészítés fenegyereke
Ez az a könyv, ami a Reklámőrültek (MadMen) sorozatot ihlette. Vagy legalábbis az inspiráció adta hozzá – a Goodreads kritikaszekciója szerint.
Egy fura húsvéti csokitojás – avagy a Marmite filozófiája
Csokitojás nélkül nincs húsvét, ehhez nem fér kétség. Ilyenkor a márkák is érzik, hogy lehet exkluzívkodni, extrémkedni, kreatívkodni. És ha a Marmite-ról van szó? Akkor aztán minden megtörténhet.
Az AI nem váltja le az ügynökséget. Átírja, mit jelent ügynökségnek lenni.
A szakma átalakulás előtt és után van — egyszerre. És a feszültség nem ott van, ahol a legtöbben keresik.
Cannes Lions 2026: mit hozhat az idei fesztivál?
Ismét elrajtol a Cannes Lions Kreativitásfesztivál, mi pedig kíváncsian várjuk az új trendeket és irányokat, amikre lelkesen lecsap majd a reklámipar.
Magyar siker az ifjú oroszlánok cannes-i versenyén
Lénárd Enikő junior art director (feat.) és Tóth Máté senior content kreatív/szövegíró (Artificial Group) a mai napon bevésték magukat a Cannes Young Lions nagykönyvébe.
Ritson–Sharp „csörte” a Cannes Lions színpadán
Mark Ritson és Byron Sharp kedélyes hangulatban beszélte át a Cannes Lions nagyszínpadán, hogy mi az az 5 dolog, amiben ők tulajdonképpen egyetértenek.
Több mint gyulázat
A Lounge Design tulajdonosának vallomása felkavarta a hazai reklám- és marketingvilágot. Pedig a jelenségben nincs semmi különleges. Az a kérdés: vajon eljöhet-e a nagy iparági megtisztulás?
Mit keres a légy a piszoárban? (Döntéstervezési alapismeretek)
Hogyan lehet finoman befolyásolni mások viselkedését, hogy az a társadalmi jólétet, netán az egyén „boldogását” segítse elő? Erről és sok másról is szól a viselkedési közgazdaságtan, amelynek Richard Thaler Nobel-díjas közgazdász egyik meghatározó alakja.
Szerencsés korrektúra
Interjú Kótai Katalin korrektorral, akinek számos Reklámtörténet Könyv igényes, minőségi „szövegcsiszolását” köszönhetjük – és aki most megosztja velünk gondolatait a helyes írásról, a helyesírásról, az illendő nyelvhasználatról, a korrektori szakmáról és a magyar nyelv állapotáról.
Egy ikonikus plakát tarkójára
Orosz István Товарищи, конец! című alkotása egy csodálatos társadalom- és korrajz – egy nem annyira csodálatos társadalomról és korról. Hangulatjelentés a rendszerváltás hajnalán. Egy tarkónyi pillanatfelvétel, amely az ország függetlenségét, jövőbe vetett hitét, szabadságvágyát exponálja.
2025: az „először”-ök éve
Az nem lehet, hogy ne summázuk az elmúlt esztendőt; hogy ne villantsuk fel, mi történt a reklámos univerzumban és azon kívül. Mi végre volna a Reklámtörténet? Mi adná ontológiai – pláne történelmi – szükségszerűségét?
Alkotni a képzelet után
Túlzás nélkül túlozhatunk: Sajdik Ferenc egy generáció vizuális látásmódját formálta; stílusa jellegzetes és utánozhatatlan, amivel csak az igazán eredeti, AI-korszak előtti alkotóművészek rendelkeznek. Rengeteget lehet tőle tanulni: éleslátást, dramaturgiát, humort, könnyedséget, sajdikságot.
Valami bűzlik Cannes-iában?
Botrányok a Cannes Lions háza táján. De vajon mi lehet a háttérben? Miért a turbulencia, a felháborodás? Lehet, hogy nincs is itt semmi látnivaló? Ennek a témának megyünk most kicsit utána.