Rövid kiruccanás a pokolba

Mi is valójában a horror? Zsigeri félelem az ismeretlentől. És mitől „jó” a horror? A vérontás, a gore érzékletes leírásától? Vagy az idegen lényektől és/vagy árnyaktól, akik a főhősre vadásznak? Netán az olyan emberektől félünk, akiknek sem a motivációit, sem a cselekedeteit, sem a gondolkodásmódját nem értjük? Nem véletlenül van a horror műfajának is számos leágazása. Egy azonban biztos: attól rettegünk leginkább, ami bennünk, olvasóban játszódik le.
Könyvajánló rovatunkban Steven L. Peck – A Short Stay in Hell című kisregényével foglalkozunk.

Steven L. Peck 2009-es könyve teljesen máshonnan közelíti meg a műfajt, nem véletlenül az egzisztenciális horror rá a legtalálóbb kifejezés. Alaphelyzete a következő: Soren Johansson mormon geológus mindig is abban hitt, hogy halála után újra találkozik szeretteivel az örök túlvilágon. Nem is tévedhetett volna nagyobbat. Halála után ugyanis nem a keresztények túlvilága várja. Soren pedig csak úgy nyerhet ebből a pokolból megváltást, ha egy (szinte) végtelen könyvtárban megtalálja azt a könyvet, ami az ő saját életéről szól...

Egyszerű lenne Peck kisregényét annyival elintézni – mint ahogyan egy goodreads-kommentelő tette –, hogy „az igazi pokol az, amikor egy óriási könyvtárban nem találsz egy jó könyvet sem”, de ennél azért többről van szó.

A könyv alapötletét bevallottan Jorge Luis Borges: Bábeli könyvtár című novellája adta, amely önmagában egy izgalmas gondolatkísérlet a „végtelen” fogalmának leírására és érzékeltetésére.

Miként azt Steven L. Peck – aki egyébként több mint húsz éve a Brigham Young Egyetemen biológiaprofesszora, és tanítás mellett a cecelegyeket tanulmányozta Afrikában – a könyv sztorijával kapcsolatban nyilatkozta:

„[A könyvem] a végtelen jelentésének feltárása; mert elég nyilvánvaló, hogy a végtelen jóval hosszabb, mint azt mi gondolnánk.”

Minden idő kérdése

Peck szépen lassan, majdhogynem komótosan építi fel világát, amely nem nélkülöz humort, klasszikus horrort, sőt, romantikát sem. A hangsúly azonban nem elsősorban az emberi kapcsolatokon, hanem az emberi aggyal felfoghatatlan tereken és a könyvtárban töltött – idővel értelmét vesztő, mégis makacsul létező – időn van.

A megfelelő könyv létezése egyszerre ad a főhősnek reményt és növeli a kétségbeesését, hiszen a variációk száma miatt a keresés egyre reménytelenebb és reménytelenebb. A keresést azonban – a szerző által teremtett szabályok szerint – nem adhatja fel (vagy ha igen, csakis ideiglenesen). Soren számára ugyanis még a halál és az öngyilkosság sem jelent kiutat, ami valahol érthető, hiszen a pokolban meghalni nyilvánvalóan egy paradox (és igencsak eretnek) gondolat.

És ha már eretnekség: a könyv foglalkozik a vallással, igen. Jobban mondva különböző vallásokkal, mint ahogy érintőlegesen, de foglalkozik rasszizmussal, a hatalom őrületével is. Viszont nem ezekről szól, ezek mind csak keretként szolgálnak a történethez, ráadásul némelyik ilyen keret kifejezetten abszurd vagy éppen vicces.

A pokolhoz vezető út számokkal van kikövezve

A szerző rajong a számokért, szeret kajánul mindent pontosan, matematikailag levezetni nekünk, még akkor is, ha útközben kiderül, hogy egy-egy számítás valójában nem helyes és újra kell kalkulálnia főhősünknek. Ezek a rideg számok azonban tényleg olyannyira a végtelenhez közelítenek, hogy olvasás közben – amikor megpróbálunk rendesen belegondolni és befogadni a léptékeket – szédítő érzés keríthet minket hatalmába.

Azonban nem(csak) ettől lesz igazán nyomasztó a könyv: noha a józan logika szerint Soren számára létezik kiút ebből a helyzetből (és ezáltal: van megváltás), de a valószínűségszámítások mikéntje és a vakszerencse szülte bizonytalanság folyamatosan növeli főhősünk kétségbeesését. Nem mintha a kétségbeeséssel bármit is el tudna érni. Ráadásul szokatlan és meghökkentően kreatív megoldási kísérletei is rendre kudarcot vallanak.

Mert a pokolból csupán egy módon lehet kiszabadulni: ha Soren elfogadja, hogy a megváltás nem más, mint beletörődés a folyamatos keresésbe, a remény életben tartása, hogy egyszer meg fogja találni élete könyvét.

Az igazi rettenet tehát – amit Peck könyve remekül érzékeltet – valahogy így hangzik:

Az örökös monotonitásnál nincs nagyobb borzalom.

Könyvadatok

Steven L. Peck: A Short Stay in Hell
Kiadó: Strange Violin Editions, 2012.
Terjedelem: 108 oldal

A könyv először magánkiadásban jelent meg a Lulu Enterprises Incorporated segítségével 2009. június 23-án. Magyar kiadásról nem tudunk.

Jorge Luis Borges: A titkos csoda – Elbeszélések
A novellákat válogatta: Benyhe János
Kiadó: Európa Könyvkiadó, 1986

Jorge Luis Borges: Bábeli könyvtár – Válogatott prózaművek
Szerkesztette és a jegyzeteket írta: Scholz László
Kiadó: Európa, 2005 és 2011

A Bábeli könyvtár című novellát fordította: Boglár Lajos