A SONY-jelentés szerint a WPP visszaélt ügyfelei pénzével
Egyre nagyobb a gyanú, hogy a WPP nemcsak Kínában, de több országban úgy kezelte ügyfelei pénzét, hogy az büntetőjogi következményeket vonhat maga után.
Tovább gyűrűzik a WPP médiacsoportjához tartozó GroupM botránya Kínában. A sztori dióhéjban: egyre nagyobb a gyanú, hogy a médiacég nem korrekt módon kezelte ügyfelei hirdetésre szánt pénzét. Az iparágban megszokott „rebate” – erről lásd keretes írásunkat – egy részét diszkrét módon zsebrevágták. A WPP természetesen tagadja a vádakat. A döntés a bíróságra vár.
Az egykori WPP alkalmazott,
bizonyos Richard Foster (róla még később beszélünk!) által benyújtott kereset szerint már a Sony is megállapította: a GroupM (azóta WPP Media) jogtalanul tartotta meg az ügyfeleinek járó visszatérítéseket, vagy ahogyan az iparágban csak nevezik, az ún. rebate-eket.
A rebate (árengedmény, visszafizetés, rabatt) a reklám- és médiaiparban olyan forgalomarányos visszatérítés vagy bónusz, amelyet a médiatulajdonosok (p.: televíziók, online platformok vagy kiadók) fizetnek a médiaügynökségeknek az általuk elért hirdetési volumen után. Vagyis: ha adott összegben hirdetési felületet vásárolnak, azt a médiacég kedvezménnyel honorálja. A cél érthető és egyértelmű: ösztönözni a nagyobb költést, jutalmazni a hosszú távú együttműködést. A rebate általában év végén vagy meghatározott időszak lezárásakor kerül elszámolásra. A rendszer önmagában elfogadott üzleti gyakorlat, a fő kérdés az átláthatóság. A hirdető számára egyértelműnek kell lennie: keletkezik-e visszatérítés? Ha igen, mekkora összegű? És azt az ügynökség teljesen visszaadja az ügyfélnek? Osztozkodnak rajta? Netán minden fillér az ügynökségnél marad? Régóta tartó, égető kérdései ezek a hirdetői piacnak.
A Business Insider szerint a kereset arra is kitér, hogy a Sony még 2025-ben megosztotta a vizsgálat eredményeit a WPP-vel, amelyben a médiacég működési modelljét is részletesen vázolta. Kiderült, hogy a GroupM lényegében a következőképp bizniszelt:
• Az ügyfelei által biztosított reklámbüdzsével „mennyiségi kedvezményt” tudott elérni a médiamegjelenésekre;
• az így visszakapott összegeket azoonban nem ügyfeleinek juttatta vissza, hanem „közvetítő brókerek” segítségével megtartotta magának;
• a rebate-ből származó pénzből további reklámfelületeket vásárolt és értékesített – az ebből befolyt profitot pedig ügyesen elrejtették, hogy ne látszódjon a könyvelésben.
Csatlakozz, és máris olvashatsz tovább!
